A felvételi vizsga maximum 20 perc időtartamú. Az alapfokú nyelvvizsgához hasonlóan a felvételiző egy rövid bevezető beszélgetés után egy témát és egy képet kap. Az adott témában beszélgetést folytat a vizsgáztatókkal, majd a kapott képet leírja. (A két feladat témája különböző.)
A vizsgáztató tanárok a következő szempontok szerint pontozzák a felvételizők teljesítményét:
- nyelvhelyesség
- szókincs és kiejtés
- kommunikatív érték
- megértés
A beszélgetés és a képleírás témakörei:
- A vizsgázó személye, bemutatkozás
- Család, családi élet
- Ünnepek, családi ünnepek
- Tulajdonságok, mások külső és belső jellemzése (Családtagok, barátok, házi állatok)
- Lakóhely (szórakozási lehetőségek, látnivalók, szolgáltatások)
- Otthon (ház, lakás, szoba, környék)
- Iskola (Saját iskola, tantárgyak, órarend)
- Napirend, időbeosztás (hétköznap, hétvégén)
- Ételek, étkezés
- Szabadidős elfoglaltságok, (mozi, tévé, színház, sport, hobbi, kirándulás, stb.)
- Sport, sportolás, kedvenc sport/iskolai sportolás
- Nyaralás itthon és külföldön, kirándulások
- Vásárlás
- Egészség, betegség, egészséges életmód, orvosnál
Elvárt szókincs: Az európai A1+/A2- szint, illetve alapfokú nyelvvizsga közeli szókincs. Ez megfelel az általános iskolai követelményszintnek. Verseny és nyelvvizsga eredmények a felvételi eljárás szabályai szerint nem jelentenek előnyt.
A felkészüléshez ajánlott tankönyvek:
Az általános iskolában használt tankönyv vagy bármely alapfokú nyelvvizsgára felkészítő könyv.
A következő nyelvtani jelenségek helyes használata várható el a felvételizőktől:
Német nyelv:
- Igeragozás jelen (Präsens) és múlt időben (Präteritum, Perfekt), kijelentő módban
- Feltételes mód jelen időben (a würde-Form használatával, ahol ez lehetséges)
- Felszólító mód
- Módbeli segédigék elsődleges jelentései
- Kérdő mondatok
- Elöljárószók (Präpositionen)
- Határozott és határozatlan névelő
- Személyes és birtokos névmások
- Tőszámnevek, sorszámnevek (Dátum!)
- Tagadás (Nein, nicht, kein, noch nicht, nicht mehr, nichts)
- Kötőszók egyenes (und, sondern, oder, denn, aber) és fordított szórenddel (deshalb, trotzdem, dann)
- Kötőszók mellékmondati szórenddel (weil, dass, ob, wenn, als, W-Fragewörter)
- Főnévragozás
- Melléknévragozás
- Melléknévfokozás és összehasonlítás
Angol nyelv:
- Egyszerű jelen idő
- Folyamatos jelen idő
- Befejezett jelen
- Egyszerű múlt
- Folyamatos múlt
- Egyszerű jövő idő
- „going to” szerkezet a jövő kifejezésére
- Have to/must
- Can/could
- Should
- Helyet, időt kifejező elöljárószók használata
- Melléknevek fokozása, alap- és középfokú összehasonlítások
- Határozók
- Megszámlálható és megszámlálhatatlan főnevek
- Személyes, birtokos, birtokos jelzői névmások
- Vonatkozó névmások
Pontozás a szóbeli vizsgán
KOMMUNIKATÍV ÉRTÉK
- 0 pont: A vizsgázó nem vagy csak szaggatottan, összefüggéstelenül kommunikál idegen nyelven.
- 1 pont: A vizsga során a vizsgázó egy-két kivételtől eltekintve nem képes sem önállóan, sem kérdésekre válaszolva kommunikálni.
- 2 pont: A legalapvetőbb témakörökben is ötlettelen, csak szegényes szókinccsel és mondatfűzéssel kommunikál.
- 3 pont: Nem tud elszakadni a témához betanult panelektől, a vizsgáztatói kérdések megzavarják.
- 4-5 pont: A vizsgázó viszonylag önállóan beszél a témáról.
- 6 pont: A vizsgázó gördülékeny párbeszédet folytat a vizsgáztatóval, jól alkalmazza a mindennapi beszédhelyzetekben szükséges fordulatokat.
SZÓKINCS
- 0 pont: A vizsgázó szókincse csupán néhány lexikai egységre korlátozódik.
- 1-2 pont: Beszédét egyszerű szóhasználat jellemzi, gyakori nem megfelelő a szóhasználat, ami akár az értést is akadályozhatja. Állandó szóismétlés jellemzi.
- 3 pont: Beszédét egyszerű szóhasználat jellemzi, többször nem megfelelő a szóhasználat, ami akár az értést is akadályozhatja. Időnkénti szóismétlés jellemzi.
- 4-5 pont: Beszédét nagyrészt a témának megfelelő szókincs jellemzi. Az időnkénti rossz szóválasztás korlátozhatja a mondanivaló megértését.
- 6 pont: Aktív szókincsét változatosan és megfelelő módon alkalmazza, a vizsgáztató kérdéseire adott válaszai egyértelműen tükrözik a megfelelő passzív szókincs ismeretét is. Néhol nem teljesen megfelelő a szóválasztása.
NYELVHELYESSÉG
- 0 pont: Nyelvhelyesség szempontjából egyetlen értékelhető mondata sincs. Hibái olyan súlyosak, hogy gyakorlatilag nem vagy csak alig jön létre kommunikáció.
- 1 pont: Nyelvtani szerkezetei nagyon egyszerűek, és több, a megértést jelentősen nehezítő nyelvi hibát tartalmaznak.
- 2 pont: Beszédszándékait csak egyszerű, időnként pontatlan nyelvtani szerkezetek alkalmazásával tudja megvalósítani (múlt idő helyett jelen idő, egyes szám helyett többes szám stb.) A hibák a megértést alig befolyásolják.
- 3 pont: A szinten elvárható nyelvtani szerkezetek alkalmazásával és folyamatosan kommunikál, a jelentkező hibák nem következetesen fordulnak elő, olykor javítja önmagát.
- 4-5 pont: Nyelvhelyesség szempontjából mondatai kevés hibát mutatnak. . A hallgató számára a kisebb pontatlanságok ellenére is könnyen érthető a vizsgázó mondanivalója.
- 6 pont: A vizsgázó helyesen használja az egyszerű nyelvtani struktúrákat, alig hibázik.
BESZÉDÉRTÉS
- 0 pont: Az idegen nyelvű, normál beszédtempóban beszélőt a vizsgázó a legalapvetőbb témá(k)ban sem érti.
- 1 pont: A vizsgáztatót gyakran nem érti, illetve félreérti, így a kommunikáció sokszor elakad.
- 2 pont: Az információknak csak a lényegét érti meg, gyakran visszakérdez.
- 3 pont: A vizsgázó olykor visszakérdez, de az alapfokon elvárható szókincset és nyelvtani szerkezeteket megérti, ezért a kommunikáció folyamatosnak mondható.
- 4-5 pont: Jól érti a köznapi témákban, normál beszédtempóban elhangzó közléseket, csak elvétve bizonytalanodik el.
- 6 pont: Az alapvető témakörökkel kapcsolatos információkat pontosan, könnyedén képes megérteni, azokra jól reagál.
KIEJTÉS
- 0 pont: Sok, általában értelemzavaró hibát vét, hangsúlyozása, intonációja nem felel meg a célnyelv szabályainak.
- 1 pont: Kevés hibát vét, hangsúlyozása, intonációja általában megfelel a célnyelv szabályainak.
A hibák súlyosságától függően az 1-2, ill. 4-5 skála alsó vagy felső szintjét választjuk.