Angol és német nyelv

A felvételi vizsga maximum 20 perc időtartamú. Az alapfokú nyelvvizsgához hasonlóan a felvételiző egy rövid bevezető beszélgetés után egy témát és egy képet kap. Az adott témában beszélgetést folytat a vizsgáztatókkal, majd a kapott képet leírja. (A két feladat témája különböző.)

A vizsgáztató tanárok a következő szempontok szerint pontozzák a felvételizők teljesítményét:

• nyelvhelyesség
• szókincs és kiejtés
• kommunikatív érték
• megértés

A beszélgetés és a képleírás témakörei:

• A vizsgázó személye, bemutatkozás
• Család, családi élet
• Ünnepek, családi ünnepek
• Tulajdonságok, mások külső és belső jellemzése (Családtagok, barátok, házi állatok)
• Lakóhely (szórakozási lehetőségek, látnivalók, szolgáltatások)
• Otthon (ház, lakás, szoba, környék)
• Iskola (Saját iskola, tantárgyak, órarend)
• Napirend, időbeosztás (hétköznap, hétvégén)
• Ételek, étkezés
• Szabadidős elfoglaltságok, (mozi, tévé, színház, sport, hobbi, kirándulás, stb.)
• Sport, sportolás, kedvenc sport/iskolai sportolás
• Nyaralás itthon és külföldön, kirándulások
• Vásárlás
• Egészség, betegség, egészséges életmód, orvosnál

Elvárt szókincs: Az európai A1+/A2- szint, illetve alapfokú nyelvvizsga közeli szókincs. Ez megfelel az általános iskolai követelményszintnek. Verseny és nyelvvizsga eredmények a felvételi eljárás szabályai szerint nem jelentenek előnyt.

A felkészüléshez ajánlott tankönyvek:

Az általános iskolában használt tankönyv vagy bármely alapfokú nyelvvizsgára felkészítő könyv.

A következő nyelvtani jelenségek helyes használata várható el a felvételizőktől:

Német nyelv:

• Igeragozás jelen (Präsens) és múlt időben (Präteritum, Perfekt), kijelentő módban
• Feltételes mód jelen időben (a würde-Form használatával, ahol ez lehetséges)
• Felszólító mód
• Módbeli segédigék elsődleges jelentései
• Kérdő mondatok
• Elöljárószók (Präpositionen)
• Határozott és határozatlan névelő
• Személyes és birtokos névmások
• Tőszámnevek, sorszámnevek (Dátum!)
• Tagadás (Nein, nicht, kein, noch nicht, nicht mehr, nichts)
• Kötőszók egyenes (und, sondern, oder, denn, aber) és fordított szórenddel (deshalb, trotzdem, dann)
• Kötőszók mellékmondati szórenddel (weil, dass, ob, wenn, als, W-Fragewörter)
• Főnévragozás
• Melléknévragozás
• Melléknévfokozás és összehasonlítás

Angol nyelv:                               

• Egyszerű jelen idő
• Folyamatos jelen idő
• Befejezett jelen
• Egyszerű múlt
• Folyamatos múlt
• Egyszerű jövő idő
• „going to” szerkezet a jövő kifejezésére
• Have to/must
• Can/could
• Should
• Helyet, időt kifejező elöljárószók használata
• Melléknevek fokozása, alap- és középfokú összehasonlítások
• Határozók
• Megszámlálható és megszámlálhatatlan főnevek
• Személyes, birtokos, birtokos jelzői névmások
• Vonatkozó névmások                                   

Pontozás a szóbeli vizsgán német nyelvből

KOMMUNIKATÍV ÉRTÉK

• 0 pont: A vizsgázó nem vagy csak szaggatottan, összefüggéstelenül kommunikál idegen nyelven.
• 1 pont: A vizsga során a vizsgázó egy-két kivételtől eltekintve nem képes sem önállóan, sem kérdésekre válaszolva kommunikálni.
• 2 pont: A legalapvetőbb témakörökben is ötlettelen, csak szegényes szókinccsel és mondatfűzéssel kommunikál.
• 3 pont: Nem tud elszakadni a témához betanult panelektől, a vizsgáztatói kérdések megzavarják.
• 4-5 pont: A vizsgázó viszonylag önállóan  beszél a témáról.
• 6 pont: A vizsgázó gördülékeny párbeszédet folytat a vizsgáztatóval, jól alkalmazza a mindennapi beszédhelyzetekben szükséges fordulatokat.

SZÓKINCS

• 0 pont: A vizsgázó szókincse csupán néhány lexikai egységre korlátozódik.
• 1-2 pont: Beszédét egyszerű szóhasználat jellemzi, gyakori nem megfelelő a szóhasználat, ami akár az értést is akadályozhatja. Állandó szóismétlés jellemzi.
• 3 pont: Beszédét egyszerű szóhasználat jellemzi, többször nem megfelelő a szóhasználat, ami akár az értést is akadályozhatja. Időnkénti szóismétlés jellemzi.
• 4-5 pont: Beszédét nagyrészt a témának megfelelő szókincs jellemzi. Az időnkénti rossz szóválasztás korlátozhatja a mondanivaló megértését.
• 6 pont: Aktív szókincsét változatosan és megfelelő módon alkalmazza, a vizsgáztató kérdéseire adott válaszai egyértelműen tükrözik a megfelelő passzív szókincs ismeretét is. Néhol nem teljesen megfelelő a szóválasztása.

A hibák súlyosságától függően az 1-2, ill. 4-5 skála alsó vagy felső szintjét választjuk.

NYELVHELYESSÉG

• 0 pont: Nyelvhelyesség szempontjából egyetlen értékelhető mondata sincs. Hibái olyan súlyosak, hogy gyakorlatilag nem vagy csak alig jön létre kommunikáció.
• 1 pont: Nyelvtani szerkezetei nagyon egyszerűek, és több, a megértést jelentősen nehezítő nyelvi hibát tartalmaznak.
• 2 pont: Beszédszándékait csak egyszerű, időnként pontatlan nyelvtani szerkezetek alkalmazásával tudja megvalósítani (múlt idő helyett jelen idő, egyes szám helyett többes szám stb.) A hibák a megértést alig befolyásolják.
• 3 pont: A szinten elvárható nyelvtani szerkezetek alkalmazásával és folyamatosan kommunikál, a jelentkező hibák nem következetesen fordulnak elő, olykor javítja önmagát.
• 4-5 pont: Nyelvhelyesség szempontjából mondatai kevés hibát mutatnak. . A hallgató számára a kisebb pontatlanságok ellenére is könnyen érthető a vizsgázó mondanivalója.
• 6 pont: A vizsgázó helyesen használja az egyszerű nyelvtani struktúrákat, alig hibázik.

BESZÉDÉRTÉS

• 0 pont: Az idegen nyelvű, normál beszédtempóban beszélőt a vizsgázó a legalapvetőbb témá(k)ban sem érti.
• 1 pont: A vizsgáztatót gyakran nem érti, illetve félreérti, így a kommunikáció sokszor elakad.
• 2 pont: Az információknak csak a lényegét érti meg, gyakran visszakérdez.
• 3 pont: A vizsgázó olykor visszakérdez, de az alapfokon elvárható szókincset és nyelvtani szerkezeteket megérti, ezért a kommunikáció folyamatosnak mondható.
• 4-5 pont: Jól érti a köznapi témákban, normál beszédtempóban elhangzó közléseket, csak elvétve bizonytalanodik el.
• 6 pont: Az alapvető témakörökkel kapcsolatos információkat pontosan, könnyedén képes megérteni, azokra jól reagál.

KIEJTÉS

• 0 pont: Sok, általában értelemzavaró hibát vét, hangsúlyozása, intonációja nem felel meg a célnyelv szabályainak.
• 1 pont: Kevés hibát vét, hangsúlyozása, intonációja általában megfelel a célnyelv szabályainak.

Biológia

Az 5. 6. 7. évfolyam és a 8. évfolyam első félévének anyaga. Inkább a rálátásra, összefüggések, logikai kapcsolatok értésére vonatkozó elbeszélgetésre számíthatnak. Mindenképpen előny a tájékozottság, nyitottság, az élővilág szeretete.

A felkészüléshez bármelyik általános iskolában használt tankönyvcsalád felhasználható.

Témák:

Növénytan és gombák:

• A baktériumok, gombák, növények általános jellemzése
• A tanult növények és gombák testfelépítésének jellemzői, különös tekintettel a kerti, ház körüli fajok, valamint a hazai életközösségek (lombos erdő, hazai fenyvesek, füves puszta, vizek és vízpartok) típusfajaira. Jellemzés a következő általános szempontok szerint: gyökér, szár, levél, virág, termés, környezeti igények, jelentőség, felhasználás
• Szilvafa, almafa, szőlő, paradicsom, paprika, káposzta, vöröshagyma, tulipán, burgonya, veteménybab és borsó és rokonaik.
• Kocsánytalan tölgy, bükk, kökény, gyepűrózsa, erdei fenyő, erdei pajzsika, hóvirág, kankalin, nagy seprűmoha, erdőszéli csiperke, gyilkos galóca
• Zöld szemes ostoros, békanyál, hínáros békaszőlő, apró békalencse, fehér fűz.
• Angolperje, nádperje, mocsári gólyahír, pongyola pitypang, mezei zsálya.)
• Csoportosításuk hasonlóságok, különbségek, jellegzetes bélyegek alapján, az egyes törzsekhez, osztályokhoz tartozó kritériumok ismerete
• Logikai kapcsolat az élőhely és a testfelépítés, ill. életmód között az éghajlati övekhez tartozó növényzeti övekben és biomokban (trópusi esőerdő, trópusi lombhullató erdő, szavanna, kemény- és babérlombú erdők, tajga, tundra, állandóan fagyos területek, hegyvidékek, tenger
• Táplálékláncban elfoglalt hely, más élőlényekre gyakorolt hatás

Állattan:

• A tanult állatok testfelépítésének jellemzői, a ház körüli és tenyésztett állatok valamint a hazai életközösségek jellemző fajainak ismerete, életmódjuk, szaporodásuk
• Házimacska, kutya, házi sertés, szarvasmarha, házityúk, házi kacsa, veréb, füstifecske, házi egér és vándorpatkány, földi giliszta, májusi cserebogár, stb.
• Csoportosításuk közös jellemzők alapján, a törzsekhez, osztályokhoz tartozó kritériumok ismerete
• Az életközösségekben, táplálékláncokban betöltött szerepük, a közöttük előforduló kölcsönhatások típusainak megnevezése
• Alkalmazkodási módok a testfelépítésben és az életvitelben az egyes éghajlati övek földrajzi tényezői szerint
• A tűrőképességi görbék ismerete, értelmezése
• A hazai nemzeti parkok felsorolása, élőhelyeinek ismerete, jellemző fajok és földrajzi, kultúrtörténeti nevezetességek szerinti felismerése
• Hazai környezetvédelmi problémák ismerete, „javítási lehetőségek” a mindennapi élet szintjén

Embertan:

• Az emberi szervezet felépítő egységei, példákkal, a szövetek típusai és előfordulásuk
• Az emberi kültakaró részei és feladatai, a bőr egészségtana (sebellátás, égés, mitesszer, pattanás, bőrtípusok stb.)
• A mozgási szervrendszer passzív és aktív része. A csontok felépítése, összeköttetések típusai, az ember csontjai. Az izmok felépítése és működése. A mozgásszervek egészségtana.(rándulás, ficam, törés és típusai, gerincsérülés)
• A táplálkozási szervrendszer felépítése, működése, feladatai
• Táplálékok és tápanyagok, vitaminok és hiánybetegségek
• A légzési szervrendszer felépítése, az egyes állomások feladatai, a légző mozgások
• A légzési szervrendszer egészségtana (szennyezőanyagok, dohányzás és hatásai)
• A vér és alkotói, a sejtes elemek szerepe
• A szív részei és a vérkörök
• Az erek típusai és feladatuk

Pontozás a szóbeli vizsgán biológiából