Híreink

Természettudományok napja – Kísérletek délutánja

Iskolánkban évek óta a természettudományok népszerűsítése érdekében 1 nap a fizikáé és a kémiáé. Az idei tanévben az EFOP projekt keretében valósult meg a program. A 4. óra elején a kémia fakultációsok mutatták be nyolc osztályban „Az elefánt fogkrémje” és a „Vulkánkitörés” című kísérleteket. Délután két érdekes témában bővíthették tudásukat az érdeklődők: Dr. Gregics Marin (PhD hallgató, a Pécsi Klinikai Központ munkatársa) Gyógyszerkísérletek: tények és tévhitek címmel tartott előadást, Dr. László Kristóf egyetemi docens (a PTE Élettani Intézetének munkatársa, Kiváló gyakorlatvezetői cím birtokosa) pedig Tanulás és memória vizsgálata állatkísérletes modellekben címmel. Az előadásokról készült beszámolók megtekinthetők itt.

A napot az iskola déli szárnyában és a fizika előadóban folytathattuk a Kísérlet kavalkáddal. Diákjaink és tanáraink látványos, színpompás kísérleteket mutattak be 1 órán keresztül. Közben a vállalkozó szelleműek kémiai totót tölthettek ki, melynek eredményhirdetése már másnapra esett. A 8 telitalálatos és a vizes rakéta készítői is díjazásban részesültek. Eredményeikhez és munkájukhoz gratulálunk! Jövőre is várunk minden érdeklődőt!

Gyógyszerkísérletek: Tények és tévhitek - Dr. Gergics Marin előadása

 

A kísérletek délutánja keretei között Dr. Gergics Marin előadásán vettem részt, amely Gyógyszerkísérletek: Tények és tévhitek címet kapta. Dr.Gergics Marin jelenleg Phd hallgató a Pécsi Tudományegyetem Eudokrinológiai és Anyagcsere Tanszékén. A mai napig már 6 gyógyszerkísérleti kutatásban vett részt alkutatóként. A következőkben Dr. Gergics Marin előadását szeretném összefoglalni.

A bevezetésben megtudhattuk, hogy a klinikai vizsgálatok lefolyásához milyen szakemberekre van szükség. A kutatás vezetője a koordinátor, aki lehet egy professzor vagy professzornő. Az alkutatóknak is fontos szerepük van, akik legtöbbször a fiatal korosztályból kerülnek ki, rendkívül motiváltak, kutatói tapasztalatokkal és jó időbeosztással rendelkeznek. A nővérek a vérvételekben és a hasonló vizsgálatokban segédkeznek, és természetesen a vizsgálatok elengedhetetlen résztvevői a páciensek. A páciensek önkéntes alapon lépnek be a kutatásba, kockázatot vállalnak, ugyanakkor haszonra is tesznek szert emiatt.

Mind a páciens, mind az orvos érdeke elősegíti a kísérlet menetét. A páciens érdeke, hogy új vagy más típusú gyógyszer szülessen a gyógyulás érdekében, az orvos a kísérletek mielőbbi lefolyását szeretné, valamint azt, hogy minél kisebb költségvetésből létre tudjon jönni az új gyógyszer.

Egy új hatóanyag előállításakor gyakori, hogy mindössze egy molekulát változtatnak meg, ám ezekkel is nagy különbségeket lehet elérni. Az új hatóanyagot elődzör laborvizsgálatok során, majd állatkísérleteken keresztül, végül embereken történő tesztelések keretei között vizsgálják.

A gyógyszerkísérletek során 4 fázist különböztethetünk meg. Az első fázisban egészséges emberek kapják a gyógyszert, az orvosok a felszívódásra, a mellékhatásokra kíváncsiak. A második fázisban egy kisebb betegcsoporton tesztelik a hatásos dózist és a mellékhatásokat, majd a harmadik fázis során egy nagyobb betegcsoporton (már nem 200, hanem több tízezer ember). A negyedik fázis pedig már a forgalomba hozás utáni fázis, ami azt jelenti, hogy további két évig figyelik a gyógyszer hatásosságát, és kíszürik a ritka mellékhatásokat is, amik majd rákerülnek a betegtájékoztatóra.

A szabályozás a kísérletek egyik nagyon fontos része. Számos szabályzat biztosítja a legális és biztonságos kísérletezést. Például a Helsinki Nyilatkozat (etikusság), a Good Clinical Practice vizsga, az Európai Unió (egységes elvek és elvárások).

A gyógyszerkísérletek előkészítésére nagy figyelmet fordítanak. Meg kell felelni a bevonási és kizárási kritériumoknak, betegeket kell válogatni. A beteg önkéntesen lép be, orvosi ajánlás után. Ingyen gyógyszert kaphat, ami valószínűleg jobb, mint amit előtte használt. A vizsgálatok során a monitor biztosítja a megfelelő feltételeket (alkalmas, biztonságos helyszín, szakemberek, elég idő). Végig felügyel a monitor váratlan látogatásokkal.

Az előadás címében megjelenő tévhitek a beteg emberek tévhiteit jelöli. Félnek attól, hogy ők szedik először az adott gyógyszert, valamint, hogy durva mellékhatásokat fognak tapasztalni. Természetesen egyik sem jogos félelem, mivel a már említett 4 fázis során mindkettőn már túl van a kísérlet. Fontos tudni, hogy életveszélyes betegségeknél placebos kísérletek nincsenek. Ilyen esetben a kontrollcsoport a régi gyógyszert kapja, a tesztcsoport pedig az újat.

A legtöbbször felmerülő probléma az anyagi kérdés, mivel előfordul, hogy a kísérletben résztvevő személy gyakran jár a pécsi klinikára, ahol a vizsgálatok zajlanak, emiatt nem tud dolgozni se menni aznap. A klinika (vagy a kísérletet indító ország) minden költséget fedez (útiköltség, munkanap fizetése stb.).

Végezetül azt is megtudhattuk, hogy Magyarország egyike a világ 5 országának, akik élen járnak a gyógyszerkísérletekkel. Ennek köszönhető az is, hogy a legtöbb oltást ingyen kaphatjuk meg.

Számos gyógyszer ma sem tud létezni a gyógyszerkísérletek nélkül, például a katonák által tesztelt morfin, a vérnyomáscsökkentők az összes AIDS elleni gyógyszer, vagy az aszpirin, ami nélkül sokan el sem tudják képzelni az életüket. Nagyon érdekes előadás volt, örülök, hogy lehetőségem volt részt venni rajta.

 

Hazur Rebeka 12.C

 


Beszámoló a „Tanulási és memória folyamatok vizsgálata állatkísérletes modellekben” című előadásról


2018. március 20-án a Pécsi Tudományegyetem élettanprofesszora érkezett a Vetési Albert Gimnáziumba. Az állatok tanulási és memória folyamatairól tartott előadást az érdeklődő diákoknak az aznap délután tartott természettudományos délután keretében. Beszámolómban röviden összefoglaltam az előadáson elhangzott lényeges információkat, tárgyalt témákat.
Az előadó először ismertette az emberi agyban található memória fajtáit. Az első, a szenzoros (ikonos) memóriát napi szinten többezer inger éri, melyekből csak néhány tudatosul. A rövid távú memóriába jutott max. 5-9 információt mindössze 1-2 percig tárolja az agy, ezért ennek egy részét átírja a hosszútávú memóriába, mely sokkal nagyobb tárolókapacitással rendelkezik. Fontos megjegyezni, hogy az információ legtöbb része a rövidtávú memóriából a hosszútávúba az alvás gyors szemmozgásos (ún. REM) fázisában íródik át. Ezért is fontos kiemelni, hogy a sok tanulás után alvásra is szüksége van annak, aki másnap hasznosítani is szeretné a már megtanult tudást. Ezután az úr megemlítette azt is, hogy élnek ún. fotografikus memóriával rendelkező emberek is, akiknek bár az emlékezetükbe beleég a látott információ, elvont gondolkodásra, és így egy gondolat mögöttes tartalmának megértésére sokszor nem képesek.
A professzor előadását a hosszú távú memória fajtáinak bemutatásával folytatta. Két típust, azon belül négy altípust különböztetünk meg. A deklaratív/explicit memóriát, amelynek két altípusa az epizodikus és a szemantikus memória, valamint a nem deklaratív/implicit memóriát, amelynek három altípusa a priming, a procedurális memória és a kondicionálás. Az epizodikus memória egy valakivel megtörtént esemény(sorozat) felidézésére szolgál, a szemantikus pedig a lexikális tudás felidézésére. Az implicit memóriába tartozó három altípus definíciója bonyolultabb feltételekhez köthető.
Az exposé további részében az előadó a memória állatkísérletekkel igazolt jelenségeit és a kísérletek jellemzőit taglalta. Így bemutatta a kísérleti patkányokkal végzett helypreferencia tesztet, az emelt keresztpalló tesztet, a Morris-féle úsztatási tesztet, a passzív elhárító tesztet és az új tárgy felismerési tesztet. A professzor elmondása szerint a kísérletek alatt a szakértők mindig meghatározott időpontban alkalmazott fájdalommentes injekcióval biztosítják és gyorsítják a teszt sikerességét.
Mint az a fenti résuméből is látszik, az előadó egy nagyon érdekes és maradandó előadást tartott erről a ritkán taglalt témáról, így örültem annak, hogy meghallgathattam. Reméljük, az elkövetkező években is hasonlóan érdekfeszítő bemutatókat láthatunk a Vetési gimnáziumban. Köszönet a szervezőknek!

Írta: Csillag Dávid, 11.C osztály 2018. március 31.