Híreink

Sepsiszentgyörgyiek Veszprémben

A Határtalanul pályázat keretében idén is sikerült feledhetetlen programokat szervezni erdélyi testvériskolánkkal, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceummal. Ebben az évben a 11.B osztály és a 11.A néhány tanulója és a Vetési Táncegyüttes tagjai vesznek részt a programban, melynek főszervezője és koordinátora Resch Lajos tanár úr, kísérői, segítői Pucsek Zsuzsanna és Tóth Zsuzsanna tanárnő, valamint Rozner Csaba tanár úr. Március 19-én 40 mikeses diák érkezett Veszprémbe, akiket négy kísérőtanárukkal együtt 20-án kedden reggel köszöntöttünk gimnáziumunkban.

Szántai Erzsébet Igazgató Asszony bensőséges hangvételű köszöntőjét követően a székely zászlóra felkötöttük az idei találkozás szalagját is, a könyvtárban kialakított „erdélyi sarokban”. Majd a vendégek a vetésis diákok előadásait hallgatták meg Veszprém nevezetességeiről, a környékbeli várakról, felkészülve a délutáni városnéző túrára. Ezen a veszprémi sétán útba ejtettük Petőfi Sándor szobrát is, ahol a koszorúzás meghittségét versek és énekek tették teljessé. Délután mindenki visszatért a Vetésibe, ahol Pucsek Zsuzsanna tanárnő jól bevált interaktív drámajátékainak segítségével ismerhettük meg egymást, így az ezt követő táncházban már közösen szórakozhattunk. Az este folyamán már tudtuk, hogy ez nem egy „egyszerű” cserekapcsolat lesz, hanem sokkal több annál! Másnap reggel már izgatottan vártuk a közös kirándulást újdonsült barátainkkal. Szerdán először a nagyvázsonyi Kinizsi várat látogattuk meg. Majd nyugat felé vettük az irányt, hogy felkeressük a szigligeti várromot is. A „várprojekt” izgalmas, érdekes volt, ám kicsit elfáradtunk, és az időjárás is hűvösnek bizonyult, ezért megpihentünk egy kicsit Keszthelyen, mielőtt újabb várhegyre kaptattunk volna fel. Itt ki-ki a saját elképzelésének megfelelően tölthette el a szabadidőt, az erdélyiek közül többen megtekintették a csodálatos Festetics-kastélyt. Ezt követően újult erővel vettük be Sümeg várát, majd a felfedezése után hazaindultunk. A jó hangulat az utazás alatt is adott volt, hiszen zengett a busz a közös énekléstől hazáig, ami a szállásra visszaérve vidám beszélgetésbe csapott át a takarodóig. Csütörtök volt az utolsó együtt töltött nap. A Bakony szívébe utaztunk, ahol a cseszneki várban még hó fehérlett, így a körbevezetés után nem maradhatott el a hógolyózás sem. Csesznekről Várpalotára mentünk, ahol megnéztük a Thury-várat és ellátogattunk a Trianon Múzeumba. Ezután szabad program következett Székesfehérváron, ahol népszerűnek bizonyult a harangjáték, az Alba pláza és a fagyi. Hazafele menet már meglátszott a társaságon az egész heti túrázás, a sok program és éjszakázás, többen már szundikálással töltötték az utat. Jól is tették, hiszen este következett a búcsúbuli! Iskolánk galériájában különböző finomságokkal vártuk a szentgyörgyieket. A táncház, a karaoke és az önfeledt táncmulatság közben az összes üdítő is elfogyott, és a szárnyas idő is elröppent. Persze nem csüggedtünk, hiszen az iskolán kívül még folytatódhatott egy kicsit a szórakozás. Aztán már tényleg nem maradt több idő, így a fájó búcsúzkodás is elérkezett. Néhányan a másnap reggeli indulásra is elmentünk a szálláshelyükre, ahol szó szerint könnyes búcsút vettünk barátainktól. A visszaszámlálás pedig megkezdődött, hisz péntektől számítva 58 várakozással teli nap választ el a viszontlátástól! Élménydús és lélekemelő is volt ez a hét, hiszen a találkozásból barátságok szövődtek, magyar és magyar diákok között, akik értik és érzik egymás szavát nagyon régóta már.

Rák Gergő