Május 6-án eljött a várva várt nap, mikor iskolánk tizenegy 9.NyB osztályos és hét 9.knyA-s diákja vendégként érkezett a burgdorfi iskola tanulóihoz. A németországi út sok szervezést igényelt, melyet köszönünk kísérőinknek: Szarkáné Gáspár Andrea és Kósa Katalin tanárnőknek!

 

A repülőtéren megnyugtató volt látni a fogadó családok mosolyát, hisz izgultunk az ismeretlen helyzet miatt. Azt hittük, a fárasztó nap után hamar elalszunk, de inkább beszélgettünk, ismerkedtünk a német vendéglátóinkkal.
Kedden a burgdorfi diákéletet ismertük meg egy angol óra keretén belül, míg mások egy kis sporttal kezdték a napot.

A program következő állomása a helyi rally volt, vagyis csapatverseny a városban. A játékos vetélkedő során gyakorolhattuk a német nyelvet, fejleszthettük kommunikációs készségünket a vicces feladatok által. A díjazottak jutalma sem maradt el az eredményhirdetésen.

Az estét a fogadó családdal tölthettük, tanítottuk őket magyarul, akadtak, akik táncórára kísérték a cserediákjukat, mások lovagoltak, vagy együtt főztek. Érdekes volt bepillantani a német gyerekek mindennapjaiba.

A szerdai napot is az iskolában kezdtük. Zeneórán vettünk részt. Jó hangulatot teremtett, hogy a dobokkal és csörgőkkel mi is segítettük - vagy inkább hátráltattuk - a zene tagozatos diákok muzsikálását.
Délután a 700 éves Celle nevezetességeivel ismerkedtünk meg. Majd a piaci forgatagban sodródtunk a különleges áruk mellett.

Csütörtökön Brémába kirándult a társaság. Természetesen mindenki készített fotót a Brémai muzsikusok híres szobráról. De az idegenvezető azt is elárulta, mit kell tennünk, hogy teljesüljön kívánságunk: a szobron a szamár mindkét lábát meg kell simogatni, de az orrát nem szabad, ugyanis akkor elszáll a szerencse.
Még egy utcai bűvésszel is találkoztunk, aki a járókelőket szórakoztatta.

A reneszánsz stílusú városháza igen különleges, emiatt 2004-ben a világörökség részének ismerték el.
Másnap Hannoverbe utaztunk. A városban a turisták számára egy vörös vonal van a járdára festve, amelyet végig követve - 4200 m - megismerhetjük a város legfőbb nevezetességeit.

A hannoveri új városházát is meglátogattuk, mely 1913 -ban épült. Érdekessége a ferde lift, ami 43 méter magasra vitt fel bennünket a kupola tetejére, a galériára, ahonnan pompás panoráma nyílt a város tavára, a Maschsee-re.

A hétvége a családokkal telt. A cserediákok felkészültségének köszönhetően változatos programokra vittek bennünket: Grill - parti, lézerharc, állatkert, tropicarium, Hamburg, vidámpark, Berlin. A közös élmények összekovácsoltak bennünket. Egy hét után már szinte természetes volt, hogy nem az anyanyelvünkön beszélgetünk, érezhető volt, hogy mindenki felszabadultan mozgott az „ideiglenes” családjában.
Hétfőn a közös ebéd, a pizzázás is vidáman telt a közelgő búcsú ellenére.

De nem köszönünk el véglegesen, hisz szeptemberben mi várunk Benneteket, burgdorfi diákok!

Néhány kép ízelítőül.

A beszámolót Farkas Anna (9.nyB) készítette.